„Megosztó hatású művész és még megosztóbb személyiség. Itthon minden idők legfölforgatóbb lírikusa, akinek förgetegszerű hatása alól sem a (rajongóvá avanzsált vagy fölpaprikázódott) kortárs, sem az utód nem tud kitérni. Fülsiketítő Én-kultusza összefér „az Egészet mondani” egyetemes, biblikus igényével. Az Új versek forradalmi tény 1906-ban, a „gémes kút, malom alja, fokos” eltunyult, félfeudális Magyarországát kipécéző pusztai dalaival, párizsi panorámájával, emberarcú Istenképével (Ady beszélője önérzetében egyenrangú az Úrral), a Léda-szerelem kavalkádos helyzetrajzaival. Lírája életregényként olvasható.”
Térey János: Intés az őrzőkhöz – Ady Endre. (részlet) In: T: J: Teremtés vagy sem. Esszék és portrék, 1990-2011. Budapest, Libri, 2012.
Irodalom érettségi : Témakörök és ciklusszerkezet Ady Endre Új versek (1906) című kötetében (latin betűk, a FSZEK irodalmi blogja)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
