MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2020)
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. Kötelező szerzők
1. Petőfi Sándor költészetfelfogásának alakulása
A természet vadvirágától
Az apostolig (1844-1848)
2. Az elégikus hangütés változatai az 1850-es évek Arany-lírájában
3. Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében
5. Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső
Pacsirta című regényében
6. Az egyéni és a közösségi számvetés szemléleti és poétikai sajátosságai József Attila kései költeményeiben (1935-37)
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. Választható szerzők
7. A szerelmi érzés sokszínűsége és a műfajváltozatok Balassi Bálint megkomponált versgyűjteményében
8. Csokonai Vitéz Mihály dalköltészetének stílusszintézise a rokokótól a népiességig
9. Ciklusszerkezet, tematika, narrációs és kompozíciós megoldások Mikszáth Kálmán
A jó palócok című novelláskötetében
11. Tudattörténet és társadalomrajz Németh László
Iszonycímű regényében
12. Szabó Lőrinc
Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi emlékezés és a meditáció tükrében
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL III. Kortárs szerzők
13. Egyéni és történeti emlékezet Borbély Szilárd
Nincstelenek című regényében
14. A
Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
16. A francia premodernek − Baudelaire, Verlaine, Rimbaud − költészetének poétikai sajátosságai (szabadon választott művek alapján)
17. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe Madách Imre
Az ember tragédiájacímű művében
18. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen
Nóra (Babaszoba)című drámájában
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
19. Irodalmi ellenutópia és filmes adaptációja – Ray Bradbury:
Fahrenheit 451 és François Truffaut: 451 Fahrenheit (1966)
INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM
20. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly
Varju nemzetségcímű krónikás regényében
1. A kommunikáció célját és funkcióját kifejező nyelvi eszközök
2. A vizuális és nyelvi jel, a vizuális és nyelvi kommunikáció
3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség
4. A Halotti beszéd és könyörgés felépítése, alaktani, jelentéstani sajátosságai
5. A nyelvújítási mozgalom történetéből: az ortológus-neológus vita
6. A szavak jelentésváltozásának típusai különböző nyelvtörténeti korok szövegeiben
7. Csoportnyelvek, szaknyelvek, rétegnyelvek, hobbinyelvek
8. A magyar nyelv területi tagolódása: a palóc és a csángó nyelvjárás jellemzői
9. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai
10. A mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai
11. A szóelemek (morfémák) szerepe a szóalak felépítésében
12. Mindennapi és ismeretterjesztő szövegek nyelvi jellemzői
13. Az elbeszélő, a leíró és az érvelő közlésmód
14. Nyelvtani tényezők a szöveg jelentésének megteremtésében (pl. szófajok, utalások, egyeztetés)
15. A hatásos meggyőzés eszközei a reklámokban
16. A tétel, a bizonyítás, a cáfolat az érvelésben
17. A szövegstílus hangzásbeli sajátosságai (például: zeneiség, ritmika, különféle hanghatások)
18. A tudományos és a szakmai stílus
19. Az alakzatok stiláris szerepe: az ismétlés változatai
20. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus